A GALÉRIA TÖRTÉNETE: Az Akadémia Galériától az MTA-MADI Galériáig Amikor ezeket a sorokat írom - milyen a véletlen - éppen tíz esztendeje, 1999. március 5-ém délután 17 órakor avattuk fel az Akadémia Galériát. Az Intézetünk akkor még csonka körfolyosóját alkalmasnak találtuk arra, hogy ott kiállításokat rendezzünk. A következő hitvallással indultunk: "Tudomány és Művészet, a két elválaszthatatlan formálója az Emberi Szellemnek. Hasznos lenne, ha közelebb kerülnének egymáshoz, s a kölcsönös jelenlétükkel is kifejezzék a megtermékenyítő egymásrautaltságukat. Ebből a célból hozta létre az MTA Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete az Akadémia Galériát. A kiállítóhely teret kíván adni a képzőművészet minden ágának. Azoknak a művészeknek, akik a világot új, más módon látják, s műveikkel hozzájárulnak az új értékek feltárásához, vagy éppen segítenek azok megértésében. Az Akadémia Galéria egy kutatóintézetben található, így a művek már a jelenlétükkel is hatnak a gazdaság és a társadalom bonyolult világunk dolgaival foglalkozó kutatókra, az ide látogató vendégekre és rendszeresen megforduló hallgatókra." Az első kiállítás a zseniális Kovács Ferenc szobrász alkotásait mutatta be, aki autodidakta módon sajátította el a szobrász mesterséget és humorral, bájjal, szellemességgel elbűvölő alkotásokkal ajándékozta meg a művészet barátait. Az Akadémiai Galéria első korszaka 2003 tavaszáig tartott. Ebben az öt esztendőben a kiállítási profil vegyes volt, még nem koncentráltunk egy irányzatra, sok, izgalmas művésznek adtunk helyet. 20 kiállítás kötődik ehhez a korszakhoz: Láthattunk műveket Klie Zoltántól, Ézsiás Istvántól, a fiatal művész Kelemen Ferenctől, a győri Tolnay Imrétől, az expresszív absztraktot képviselő Pasqualetti Zsófiától, az akkor újrainduló erdélyi Gui Demetertől, emlékkiállítást rendeztünk Illés Árpádnak, bemutatkozott a pécsi Valkó László, a naiv festő Járóka János, vagy az akkor éppen a képzőművészeti egyetemet befejező Bács Emese. Az első korszak művészeti tanácsadója, a kiállítások állandó rendezője és egyben azok szervező Almási Tibor volt, aki nélkül a Galéria nem működhetett volna. Munkáját itt és most ismét megköszönjük! 2003 tavaszán az Intézetben közel egy éves felújítási munkálatok kezdődtek meg. Az eredmény az lett, hogy a galériának helyet adó nyolcszögletű folyosó teljességében megnyílhatott, új világítást kapott a tér, a hely teljes pompájában ragyogott. Az új helyen, egy új korszak és új koncepció alapján az akkor még Akadémiai Galériának nevezett kiállítóhely 2004. április 19-én nyílt ismét meg a Rechnitzer gyűjtemény párizsi magyar művészeinek bemutatásával. Már formálódott a gondolat, hogy erősebben kell kötni a galériát a kortárs művészet azon irányzataihoz, amelyek a geometriával, a térrel, annak valamilyen feldolgozását nyújtják. Módunk volt találkozni a Galgóczy Gall György képzőművésszel, aki vállalta, hogy kurátorként gondozza a galériát és elhozza Győrbe kiállítani a geometrikus irányzat képviselőit. A koncepcióhoz sikerült megnyerni Dárdai Zsuzsa és Saxon Szász János képzőművészeket, akik a MADI mozgalom magyarországi, de mondhatni közép-európai szervezőiként váltak ismertté. A galéria vezetését Kertészné Vadász Emília, a MADI Alapítvány elnöke vállalta el, s végezte 2008 tavaszáig. Folyamatosan segíteti a galéria kiállításait a mozgalom két győri híve Csete Judit és Csete Zoltán. A geometrikus művészet megújítását hirdető mozgalom kinyitja a teret, s az alkotásnál a Mozgást, az Attraktivitást, a Dimenziót és az Invenció elveit érvényesíti. A hazai MADI mozgalom még nem talált állandó kiállító helyre részben gyűjteménye bemutatásra, részben pedig művészei folyamatos megjelenésére, így a galéria gondozást elvállalták, annak szakmai irányítását átvették. Ettől az időponttól lehet MTA MADI Galériának nevezni a létesítményt, ez a Mobil MADI Múzeum grafikai anyagának bemutatásával kezdődött, 2005. szeptember 2-án. A MADI mozgalom napjainkig 17 kiállításon mutatkozott be. Jöttek művészek a szomszédos Szlovákiából (Eduar Antal, Marian Drugda, Viktor Hulik), Franciaországból (Jean Branchet), kiállítók voltak az olasz MADI mozgalom meghatározó művészei (Franco Cortese, Piergiogo Zangara, Reale Frangi, Gianfranco Nicolato), vagy a hollandok (Van Lier, De Jong Orlando). A MADI mozgalom vezéreinek Arden Qiun és Bolivár műveit napjainkban láthatjuk a galériában. A hazai MADI mozgalom nagy művészének Joláthy Attilának rendeztünk emlékkiállítás, köszönthettük Haraszty István Édeskét, Horváth Lászlót, Saxon Szász Jánost. Több tematikus kiállításnak adtunk helyet, így a mobil műveknek (10 művész), vagy a háromszögformára alkotott MADI alkotásoknak, ahol a világ minden részéről 48 művész állított ki, de nem feledkezhetünk meg a MONO CHROM kiállításról sem. Az MTA MADI Galéria egy elismert kiállító hely lett, a geometrikus művészet iránt rajongó érdeklődök, gyűjtők és szakemberek egyre nagyobb számban keresik fel. Az Intézet keringőjén már tíz esztendeje művek találhatók, megszoktuk jelenlétüket, ha nem lennének szegényebbek lennénk. A művészet és a tudomány egymásra találása itt Győrben, itt a MTA MADI Galériában bekövetkezett. Legyen ez így soká! Éljen a MADI! Rechnitzer János

↑ Fel ↑

A GALÉRIA KIÁLLÍTÁSAI

Az Akadémiai Galéria és az MTA-MADI Galéria korábbi és jövőben tervezett kiállításainak listája

↑ Fel ↑

A korábbi kiállításokról készült képek megtekinthetők:

Akadémiai Galéria, 1999-2005

MTA-MADI Galéria, 2005-

A MADI Honlapja