A kistérségi krízis-előrejelzés és megelőzés módszerei
Vezetői összefoglaló letöltése Adobe PDF formátumban itt.
Krízismátrix
A
krízishelyzetek megjelenése kistérségi szinten a négy dimenzió mentén rendezve
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
A kutatás
részeredményeinek és a vezetői összefoglalónak a honlapon való megjelentetését a
vizsgálat megbízója a Magyar Terület- és Regionális
Fejlesztési Hivatal engedélyezte.
2005
Kezelési útmutató
- A krízismátrix
tartalmazza (sötétkék cellák) a megfigyelt krízishelyzeteket kistérségi szintre
lebontva valamint az előzetesen meghatározott négy dimenzió mentén rendezve.
- A szürke
cellák a potenciális (tehát nem egyértelmű) szituációkra utalnak.
- A kistérségek
nevére kattintva power point
prezentáció formájában jelenik meg az összes 23 változó trendvonala.
- A
fejlécen szereplő számok a mért változók kódjai, ha az egeret a szám fölé viszi
megjeneik a változó neve (pl. 17 – Működő
vállalkozások száma)
- Az
egérrel a kék és a szürke cellákra is rákattinthat, így egy adott kistérség egy
bizonyos tulajdonságának az idősora nyílik fel.
- Az
átmenetileg kedvezményezett kistérségek külön színnel vannak jelölve (15 db).
A kapott trendek értékelési
szisztémája
A
trendvonalakat egyenként vizsgáltuk meg az alapján, hogy miként viszonyulnak a
vidéki átlag és a leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségek átlagának
alakulásához. Ahol egyértelmű romlást vagy az átlagoktól negatív irányban
jelentősen eltérő növekedési trendet illetve stagnálást tapasztaltunk ott
válsághelyzetet jeleztünk, illetve bizonyos esetekben, ahol a trendek nem
voltak teljesen egyértelműek, potenciális válsághelyzetet.
A
vizsgálatnál nemcsak a változások ütemére figyeltünk, hanem arra is, hogy a
kistérségek értékei hogy viszonyulnak az átlagokhoz, tehát a válsághelyzetet
jeleztünk azokban az esetekben is, ahol a kistérségi trend hasonló volt ugyan a
leghátrányosabb helyzetű kistérségek mutatóihoz, de előbbi értéke utóbbié alatt
maradt vagy csak minimális mértékben haladta meg azt.
Krízismátrix: 1992-től 2008-ig
előrevetített adatok alapján
Jelmagyarázat
Fejlettségi mutatók numerikus rövidítése
négy dimenzióban
|
I.
Gazdasági |
|
|
Bruttó
hozzáadott érték (egy lakosra) |
3 |
|
Export
értékesítés nettó árbevétele (1000 lakosra) |
20 |
|
Egy
főre jutó belföldi jövedelem az országos átlag arányában |
6 |
|
Külföldi
tulajdoni hányad (%) |
7 |
|
Külföldiek
által eltöltött vendégéjszakák átlagos száma |
21 |
|
Összes
személyi jövedelemadó (egy adófizetőre) |
10 |
|
Összes
belföldi jövedelem (egy lakosra) |
11 |
|
Vállalkozások
száma (1000 lakosra) |
17 |
|
Vendégéjszakák
átlagos száma |
22 |
|
|
|
|
Infrastrukturális |
|
|
Közcsatornahálózatba bekapcsolt
lakások aránya |
23 |
|
Épített
lakások száma (1000 főre) |
8 |
|
Gyógykezelési
vizsgálati esetek száma a szakrendelésben (egy lakosra) |
13 |
|
Társadalmi-szociális |
|
|
Általános
iskolai tanulók száma (1000 lakosra) |
1 |
|
Személygépkocsik
száma (1000 lakosra) |
2 |
|
Eltartottsági
ráta |
5 |
|
Óvodába
beírt gyermekek száma (1000 lakosra) |
12 |
|
Rendszeres
szociális segélyben részesülők aránya (1000 lakosra) |
14 |
|
Természetes
szaporodás (ezrelék) |
16 |
|
Vitalitási
index |
18 |
|
Vándorlási
különbözet (ezrelék) |
19 |
|
|
|
|
Munkanélküliség |
|
|
Diplomás
munkanélküliek aránya |
4 |
|
Munkanélküliek
aránya |
9 |
|
Tartós
munkanélküliek aránya |
15 |