Magyar Tudományos Akadémia
Regionális Kutatások Központja
Alföldi Tudományos Intézete

Szerkesztette:
Kanalas Imre és Kiss Attila

A könyv szerzői:
Bajmócy Péter, egyetemi adjunktus, SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
Balcsók István, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK ATI, Debrecen
Baranyi Béla, kandidátus, tudományos osztályvezető, MTA RKK ATI, Debrecen
Csatári Bálint, kandidátus, igazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét
Farkas Jenő Zsolt, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK ATI, Kecskemét
Jász Krisztina, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK ATI, Szolnok
Kanalas Imre, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK ATI, Kecskemét
Kiss Attila, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK ATI, Kecskemét
Kovács András Donát, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK ATI, Kecskemét
Nagy Gábor, kandidátus, tudományos főmunkatárs, MTA RKK ATI, Békéscsaba
Nagy Erika, kandidátus, tudományos főmunkatárs, MTA RKK ATI, Békéscsaba
Simon Sándor, kandidátus, tudományos munkatárs, MTA RKK ATI, Békéscsaba
Szarvák Tibor, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK ATI, Szolnok
Szoboszlai Zsolt, tudományos osztályvezető, MTA RKK ATI, Szolnok
Tóth Krisztina, tudományos segédmunkatárs, MTA RKK ATI, Kecskemét
T. Gémes Tünde, könyvtáros, MTA RKK ATI, Kecskemét

Kecskemét
2006

A kötet „A perifériaképződés területei és települési típusai Magyarországon” című OKTK 2004, A/0015 szerződés-azonosítójú projekt keretében, s az OKTK támogatásával készült.
Kiadja: Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete
Felelős kiadó: Dr. Csatári Bálint, az MTA RKK ATI igazgatója
Megjelent: 16,5 ív terjedelemben, 400 példányban
Borítóterv, tördelés: Salánki Szilárd
Nyomdai munkák: Gyomapress Nyomda
ISBN: 963 87155 0 2

Bevezetés (Csatári Bálint–Kanalas Imre) 3

II.1. Középkori „előjáték” – az új európai munkamegosztás és Magyarország (Baranyi Béla) 12

II.2. Centrum-periféria viszonyrendszer nemzeti keretek között (Baranyi Béla) 15

II.3. Trianon és következményei (Baranyi Béla) 18

II.4. A két világháború közti évek (Farkas Jenő Zsolt) 21

II.5. A 20. század második felének területi tervezése és területi folyamatai (Farkas Jenő Zsolt) 23

III.1. A helyzeti centrum-periféria viszony dimenziói (Kanalas Imre–Kiss Attila) 27

III.1.1. Az abszolút helyzet 27

III.1.2. Természetföldrajzi adottságok 28

III.1.3. A népességkoncentráció centrumképző hatása 30

III.1.4. Belső közigazgatási határok 31

III.2. Közlekedésföldrajzi helyzet perifériaképző szerepe (Bajmócy Péter) 32

III.2.1. A közlekedésföldrajzi periféria értelmezése 32

III.2.2. A közlekedési perifériák lehatárolásának módszertana 34

III.2.3. A közlekedésföldrajzi helyzet értékelése 37

III.2.4. A közlekedésföldrajzi helyzet jelentősége a perifériákon jellemző területi konfliktusokban 49

III.3. Térképek 52

IV.1. Gazdaság a térben (Simon Sándor) 55

IV.1.1. A gazdaság szerepe a perifériaképződésben 55

IV.1.2. Az uralkodó gazdaságpolitika kritikája 57

IV.1.3. A nemzetgazdasági ágak és a centrum-periféria viszonylat összefüggései 59

IV.2. Az agrárium területi-társadalmi problémái és a perifériaképződés (Simon Sándor) 61

IV.2.1. Problémafelvetés 61

IV.2.2. A mezőgazdaság változó funkciói 62

IV.2.3. Tanulságok 66

IV.3. A gazdasági teljesítmény térségi vizsgálata (néhány gazdasági mutató alapján) (Nagy Gábor) 67

IV.3.1. A nettó árbevétel nagysága 67

IV.3.2. Export árbevétel 69

IV.3.3. A külpiaci aktivitás 70

IV.3.4. Összegzés 72

IV.4. Gazdasági „távolság” meghatározása potenciál-modell felhasználásával (Nagy Gábor) 73

IV.4.1. A potenciálmodellekről 73

IV.4.2. A régiók és megyék gazdasági távolsága a fővárostól 75

IV.4.3. A modell hasznosíthatósága 80

IV.4.4. A kistérségi szint vizsgálata – A gazdasági perifériák lehatárolása 81

IV.5. A gazdasági fejlettség minőségi indikátorai (Nagy Gábor) 86

IV.5.1. Területi fejlettség a gazdaság minőségi indikátorai alapján 86

IV.5.2. Regionális jellemzők 89

IV.6. Az üzleti szolgáltatások differenciáló szerepe (Nagy Erika) 98

IV.6.1. A felhasznált módszerek, adatbázisok és a szektor sajátosságai 98

IV.6.2. A szektor térszerkezete 101

IV.6.3. Összegzés 107

IV.7. Térképek 111

V. Társadalmi (kulturális) centrum-periféria viszony 116

V.1. Szegénység-marginalizáció-szegregáció (Szoboszlai Zsolt) 116

V.1.1. Adalékok a társadalmi egyenlőtlenségek értelmezéséhez 116

V.1.2. A szegénység(politikák) nemzetközi jellemzői 118

V.1.3. Perifériahelyzetek Magyarországon 123

V.1.4. Összegzés, szociális kihívások 130

V.2. Társadalmi kirekesztettség (Jász Krisztina) 135

V.2.1. Elméleti háttér 135

V.2.2. A magyarországi szegénység értelmezése és mérésének lehetőségei 137

V.2.3. A szegénység dimenziói és az érintett társadalmi rétegek 141

V.2.4. A kirekesztett társadalmi rétegek jellemzői és a kirekesztődés kockázati tényezői 143

V.2.5. Megállapítások, javaslatok 148

V.3. A perifériák munkaerőpiaca – avagy a munkaerőpiac perifériái (Balcsók István) 151

V.3.1. A munkaerőpiac működésének sajátosságai – munkaerőpiaci modellek 151

V.3.2. A perifériaterületek lehatárolásának módszertani problémái 153

V.3.3. A munkanélküliség alakulása a perifériákon a rendszer-váltástól napjainkig 156

V.3.4. A perifériaterületek legfontosabb munkanélküliségi jellemzői napjainkban 160

V.3.5. A munkaerőpiaci perifériák felzárkóztatásának kérdései 164

V.4. Térképek 168

VI.1. A környezeti problémák és a perifériatérségek kapcsolata (Kovács András Donát) 170

VI.1.1. Környezetünk konfliktusai a periférián 170

VI.1.2. Elsődleges célok a perifériákon 172

VI.1.3. A központ és periféria fogalmának ellentmondásai a környezet vonatkozásában 173

VI.1.4. Környezeti centrumok, félperifériák, perifériák 174

VI.1.5. Városi gondok, a környezeti problémák diffúziója 175

VI.1.6. A gazdasági szerkezetváltás környezeti aspektusai 177

VI.1.7. „Gettósodó falvak” a perifériákon 178

VI.1.8. A perifériák környezeti jövőképe Magyarországon 179

VI.1.9. Összegzés 183

VI.2. A digitális egyenlőtlenség, mint új perifériaképző jelenség (Szarvák Tibor) 183

VI.2.1. Az információs típusú fejlődés szerepe a társadalmi-területi folyamatokban 183

VI.2.2. A digitális megosztottság fogalmának története, konceptualizációjának néhány kérdése 185

VI.2.3. Az információs társadalom típusú fejlődés, mint a periférikus területek felzárkózási esélye 189

VI.2.4. Az esélyegyenlőségi politikák szerepe napjainkban 191

VI.2.5. Indexek a digitális szakadék mérésére 192

VI.2.6. A digitális egyenlőtlenségek területi-társadalmi jellemzői néhány empirikus felmérés tükrében 195

VI.2.7. A digitális egyenlőtlenség vizsgálata roma résztársadalmi csoportok körében 199

VI.2.8. Összegzés 201

VI.3. Hatalmi (politikai) centrum-periféria viszony (Csatári Bálint) 202

VI.4. Térképek 206

VII. Perifériatérségek Magyarországon 210

VII.1. Területi perifériatípusok Magyarországon (Baranyi Béla) 210

VII.1.1. Belső perifériák (Baranyi Béla–Kanalas Imre–Kiss Attila) 210

VII.1.2. Külső perifériák: határmentiség és perifériahelyzet 211

VII.1.3. Perifériaképződés és az Alföld 215

VII.2. A perifériák meghatározása gravitációs modellel (Csatári Bálint–Tóth Krisztina) 221

VII.2.1. A módszer bemutatása 221

VII.2.2. A periféria meghatározása „perifériatényezők” segítségével 226

VII.2.3. A kistérségi perifériák 230

VII.3. Térképek 234

VIII. Zárógondolatok (Csatári Bálint) 240

Felhasznált irodalom (T. Gémes Tünde) 246