Magyar Tudományos Akadémia
Regionális Kutatások Központja
Alföldi Tudományos Intézete

Régiók az információs társadalomban

Szerkesztette:
Dr. Nagy Gábor és Kanalas Imre

Szerzők:
Dr. Csatári Bálint
Kanalas Imre
Dr. Nagy Gábor
Szarvák Tibor
az intézet munkatársai

Kecskemét
2003

Készült: a MEH Nemzeti Területfejlesztési Hivatala támogatásával
A kötet egyes fejezetei az OTKA T037620. számú kutatás alapján készültek.

Kiadja: Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete
Felelős szerkesztő: Dr. Csatári Bálint, az MTA RKK ATI igazgatója
Felelős kiadó: Dr. Horváth Gyula, az MTA RKK főigazgatója
Megjelent: 10 ív terjedelemben 500 példányban
Borítóterv, tördelés: Salánki Szilárd
Nyomdai munkák: Megyes Mihály nyomdája, Kecskemét
ISBN: 963 206 760 6

Tartalom

Bevezetés (Csatári B. – Kanalas I.)

Az információs ágazat súlya a nemzetgazdaságon belül

I. Távközlési infrastruktúra, hálózatok, szolgáltatások (Kanalas I. – Nagy G.)

I.1. A távközlési és adatkommunikációs hálózatok fejlődése

I.1.1. A történeti kezdetek, a távközlési hálózatok szerepe
I.1.2. A magyar távközlés öröksége
I.1.3. A rendszerváltást követő változáso

I.2. A távközlési ágazat fejlődése

I.2.1. Vezetékes telefónia
I.2.2. Mobiltávközlés, VSAT-szolgáltatás
I.2.3. Kábeltelevíziós hálózatok
I.2.4. Mikrohullámú hálózatok
I.2.5. Kitekintés

I.3. A távközlési és az adatkommunikációs piacon várható trendek

I.3.1. A szolgáltatás területén várható tendenciák
I.3.2. Az átviteltechnika és a távközlési hálózatok területén várható változások

II. Az Internet Magyarországon (Kanalas I.)

II.1. A hálózat kialakulása és fejlődése

II.1.1 Az internetes hálózat kialakításának kezdetei
II.1.2. A HBONE hálózat
II.1.3. A Sulinet hálózat
II.1.4. A kereskedelmi hálózatok

II.2. A hazai Internet ellátottság nemzetközi összehasonlításban

II.3. A magyarországi Internet fejlődésének várható trendjei

III. A megyék versenyképessége az információs társadalomban (Kanalas I.)

III.1. A domain név szerverek területi terjedése eloszlásának sajátosságai

III.2. A megyék relatív fejlettsége és az információs társadalom
területi fejlődésének összehasonlítása

III.2.1. Lakónépesség – lakásállomány mutatócsoport
III.2.2. Gazdasági fejlettség mutatócsoport
III.2.3. Általános infrastruktúra fejlettség mutatócsoport
III.2.4. Távközlési és informatikai infrastruktúra mutatócsoport
III.2.5. Kutatás-fejlesztés és felsőoktatás mutatócsoport
III.2.6. Kultúra és média mutatócsoport

IV. Regionalitás és információs társadalom (Nagy G.)

IV.1. Az információs társadalom elmélete, gazdasági, társadalmi,
területfejlesztési hatásai

IV.1.1. Az informatikai forradalom alapvető trendjei
IV.1.2. Az információs átalakulás gazdasági hatásai
IV.1.3. Az informatikai korszak társadalmi, kulturális kihívásai
IV.1.4. A prognosztizált térszerkezeti hatások

IV.2. Információs társadalom programok

IV.2.1. Nemzeti információs infrastruktúra programok (NIIF)
IV.2.2. A magyar Nemzeti Információs Stratégia

IV.3. Regionális IT-stratégiák

IV.3.1. Magrégiók
IV.3.2. Hagyományos ipari térségek rekonstrukciója
IV.3.3. Új ipari terek térszerveződési modelljei
IV.3.4. Rurális terek programjai
IV.3.5. Periférikus térségek
IV.3.6. Intelligens területfejlesztés kezdetei Magyarországon

Záró megjegyzések, fejlesztési javaslatok (Csatári B. – Kanalas I. – Nagy G. – Szarvák T.)

Függelék (Nagy G. – Szarvák T.)

Alapfogalmak
Az információs szektor szerepe a jövőstratégiákban
A kutatás módszertana: prominencia-kutatások

Az I. fejezet ábrái

A II. fejezet ábrái

A III. fejezet ábrái és táblázatai

Ábrák jegyzéke

I.1. ábra: Optikai kábel-hálózatok Magyarországon (1998)

I.2. ábra: A közcélú távbeszélő szolgáltatás koncessziós területei és szolgáltatói

I.3. ábra: Távbeszélő fővonalak száma kistérségenként (1000 lakosra, 1993)

I.4. ábra: Távbeszélő fővonalak 1000 lakosra jutó száma kistérségenként (2000)

I.5. ábra: Kábeltelevíziós hálózatok, 2001

I.6. ábra: Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások 1000 lakosra jutó száma, 2000

I.7. ábra: Az Antenna Hungária mikrohullámú gerinchálózata

II.1. ábra: Az Internet hozzáférés költségei 2000-ben, az OECD országaiban

II.2. ábra: Az 1000 főre jutó Internet végpontok (host) számának arányeltolódása néhány európai országban

II.3. ábra: Az Internet végpontok számának alakulása

III.1. ábra: A domain név regisztrációk számának változása

III.2. ábra: A magyarországi domain név szerverek területi elhelyezkedése (1998 november)

III.3. ábra: A magyarországi domain név szerverek területi elhelyezkedése (2001 november)

III.4. ábra: Az általános infrastruktúra- és a gazdasági fejlettség összehasonlítása a megyei rangsorok alapján

III.5. ábra: A távközlési-informatikai és az általános infrastruktúra fejlettség összehasonlítása a megyei rangsorok alapján

III.6. ábra: A hat mutatóból képzett összrangsor

III.7. ábra: Az általános és információs fejlettség megyei rangsorátlagainak képe 6 mutató-csoport alapján

Táblázatok jegyzéke

B.1. táblázat: A távközlési és a műsorszórás szektorának néhány gazdasági jelzőszáma

B.2. táblázat: A távközlés területén bejegyzett vállalkozások és a foglalkoztatottak számának alakulása

I.1. táblázat: A bruttó hazai termék és a távközlési beruházások összehasonlítása (folyóáron, millió Ft)

I.2. táblázat: Távbeszélő ellátottság néhány európai országban

I.3. táblázat: Távbeszélő-sűrűség megyénként

I.4. táblázat: A vezetékes telefon-előfizetők számának alakulása

I.5. táblázat: ISDN fővonalak száma és sűrűsége megyénként

II.1. táblázat: A nemzeti kutatói hálózatok sávszélessége 2001 végén

II.2. táblázat: Az Internet használat költségeinek változása Magyarországon (Ft/hó)

II.3. táblázat: Internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint

II.4. táblázat: Informatikai szolgáltatást nyújtók száma a szolgáltatás fajtái szerint (db)

II.5. táblázat: Az internetezők száma néhány európai országban

III.1. táblázat: A Magyarországon regisztrált domain nevek megyei eloszlása

III.2. táblázat: A domain név bejegyzők alapfunkciók szerinti megoszlása

III.3. táblázat: A domain bejegyzők fő kategóriák szerinti megoszlása (2001)

III.4. táblázat: A vállalkozások számának alakulása 1995 és 1998 között (előző év = 100%)

III.5. táblázat: Az IKT szektor aránya a nemzetgazdaság összes kettős könyvvitelt vezető vállalkozásán belül (%-ban), 1995-1998

III.6. táblázat: Néhány távközlési és informatikai mutató megyei összehasonlítása

III.7. táblázat: A K+F fontosabb adatai területek szerint, 1999

III.8. táblázat: Az egyetemi, főiskolai szintű képzés néhány sarokszáma

III.9. táblázat: A hátrányos helyzetű, kedvezményezett települések száma Magyarországon

III.10. táblázat: A megyék médiaszervezeteinek száma

III.11. táblázat: A megyék rangsora a vizsgált mutatók szerint